Szülni és születni életesemény

Szülővé születünk..

Már megint császármetszés?

Hazai tapasztalatok a császármetszés kíméletesebbé tételében

2016. február 17. - Szülővé születünk

Pénteken az Index csodával határos módon közreadta az elmúlt három év császármetszési statisztikáit!!

Meglepődtünk, mert ez korábban az egyik legnevesebb, szülés körüli információ szolgáltatással és érdekvédelemmel fogalkozó, egyesületnek, az EMMA Közhasznú Egyesületnek sem sikerült, pedig sokan várjuk évek óta ezeket az adatokat, hogy evvel is támogathassuk a családok informált döntését. Nem lepődtünk meg, hogy : 

Az utóbbi évtizedekben a császármetszés volt a leggyakrabban végzett műtéti beavatkozás a fejlett országokban, és gyakorisága folyamatosan nő. Magyarországon is megfigyelhető a növekvő tendencia, az összes szülés közt a császármetszések országos aránya 1990-ben 10 százalék körüli volt, a 2000-es évek elejére megduplázódott, 2006-ban már közel 30 százalék, az OEP adatai szerint 2015-ben pedig már 39 százalék volt..

http://index.hu/belfold/2016/02/12/csaszarmetszes_szules_aranyok_infografika/

A cikk megjelésének időpontjában, a sokkoló számok elolvasásakor épp a legjobb helyen, a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság kongresszusán ültünkés talán pont a lista élén álló Honvéd Kórház (55%!!!) vezető neonatológusát hallgattuk, aki az újragondolt császármetszésről tartott előadást.

"Már megint császármetszés? Igen, de most egy kicsit másképp” címmel osztotta meg dr. Nádor Csaba neonatológus, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központj Szülészeti és Nőgyógyászati osztályának PIC vezetője, első tapasztalataikat a természetes császármetszés gyakorlati megvalósításával kapcsolatban.

Megtudhattuk, hogy sok pozitív változás nem pénz függő, hanem leginkább szemléletbeli kérdés, így az edukáció függvénye. ( Ebben nekik egyébként amúgy is nagy tapasztalatuk van, mert a legendás koraszülött részleg fantasztikus eredményeit annak köszönheti, hogy csodát tettek az egészen másként szocializálódott szakszemélyzettel, és új utakat mutatnak azóta is. "A legnehezebb dolog volt a nővéreket megváltoztatni."-nyilatkozta egyszer az osztály vezetőhelyettese.)

Dr. Nádor Csaba emlegetett PIC részlegéről eddig is tudtuk, hogy a családközpontúság, a szoptatás és a kötődés megalapozása számukra lényeges, és a szülőkkel való bőrkontaktus fontosságát kiemelkedőnek tartják. Nádor már egy őszi konferencián is említette, hogy az érett babák esetében is úgy indul legjobban az élet, ha békén hagyjuk őket az édesanyjukkal együtt! Mindez nem csak a kötődés miatt létfontosságú, de ekkor a baba az anya jótékony baktériumaival találkozik először, és evvel települ be a bélrendszere a kórházi osztály baktériumai helyett. Nincs ez másképp császármetszés esetén sem, ezért új eljárást alakítottak ki császármetszés esetére az osztályon, és már 6-7 baba születhetett náluk is ilyen gyengéd úton.

Hogy miből áll mindez, és mit kéne szerintünk is követnie itthon minden kórháznak?

Cél, hogy az anya és az apa láthassa a kiemelést, és azonnali bőrkontaktusba kerüljön a baba az anyával, majd így is maradhassanak az aranyórák (minimum 2 óra) alatt.


Mindez akkor lehetséges a Honvédban, ha a baba nem koraszülött, ha nincs anyai diabétesz, ha nincs szükség újraélesztésre, és nem meconiumos a magzatvíz.

A gyengéd császárnak nincs plusz személyi feltétele, de a csecsemőosztály egyik dolgozójának jelen kell lennie.

Mi kell ahhoz a műtőben, hogy mindez megvalósulhasson?

  • az EKG tappancsot úgy kell felhelyezni, hogy szabadon legyen az anya mellkasa, és a baba odaférjen
  • a branült nem szabad a domináns kézbe kötni, hogy az anya majd tudja mozgatni a kezét, és tarthassa a babát
  • legyen az anyai fejvég kicsit megelemve a kiemelés előtt, hogy láthassa az anya a babáját
  •  a líra, ami takarja a műtéti területet, csak késleltetve kerül fel a kiemelés után
  • ha a baba az anya mellkasán van már, a líra leengedésre kerül
  • a baba lassú kiemelése, "walking the baby out” technikával
  • élettani köldökzsinór ellátás, nem azonnali
  • nem erőltetik a szoptatást, elmagyarázzák az anyának a korai éhségjeleket, hagyják, hogy a baba magától tapadjon mellre
  •  babát az anyával együtt emelik át szállításkor 

A cél Nádor szerint az, hogy hüvelyi, hüvelyi, hüvelyi!!!! szülés történjen, de ha nem, akkor legyen nő- és családközpontú a császármetszés. Azt gondoljuk, hogy ez a törekvés nagyon üdvözlendő az ország legmagasabb császáraránnyal bíró kórházában. Drukkolunk, hogy sikerüljön, és ne csak ott!

barbara-c-birth-blog0231-2.jpg

          forrás:http://emilyrobinsonphotoblog.com/2014/06/03/a-gentle-c-section-boca-raton-birth-photographer/

Valóban nincs rosszab, mintha a császármetszés miatti riadalom, fájdalom, csalódás még avval tetéződik, hogy a babát is elválasztják az anyától, így a mi szívünk is mindig megdobban, amikor azt halljuk, hogy itthon is terjed a gyengéd császár. Tudjuk, hogy aneszteziológiai oka nincs például a szoptatás halasztgatásának, hiszen a műtét után azonnal meg szabad szoptatni a kisbabát. Azt is tudjuk, hogy hatalmas probléma, hogy még ha meg is valósul a zavartalan aranyóra, a megfigyelési időszak további órái alatt az anyát és babát szeparálják, mert az anya még nem kelhet fel, és így nem tudja biztonsággal ellátni a babáját. Hatalmas segítség a császárral szült nőknek, ha választott kísérőiket, családtagjaikat, dúláikat beengedik melléjük arra az időre, amíg nem kelhetnek fel! Sajnos a kórházak nem tudják biztosítani, hogy valaki folyamatosan az anya mellett legyen, de ha nincs ez az értelmetlen korlátozás, akkor az anya kísérője tudja támogatni az anyát abban, hogy vele lehessen a kisbabája...és akkor nem fosztjuk meg anyát és babát attól, ami járna nekik, és ami egyszerre szolgálja az anya gyorsabb (testi, lelki) regenerálódását és a baba adaptálódását is.

A császármetszés gyengéddé tétele fontos, de a természetes császármetszés sem lehet elég ok arra, hogy ne  az az indokolatlan császármetszések megelőzésére koncentráljunk. A császármetszés életmentő műtét, melynek kockázatai és a szövődményekre való esély mindenképpen magasabb, mint hüvelyi szülésnél.

Egy korábbi konferencián nőgyógyász szakorvos szájából hallhattuk, hogy szerinte nem hangsúlyozzák eléggé a szakemberek ezeknek a korai és késői szövődményeknek az előfordulását. Egy párat említsünk a sok közül: fertőzés, endometriózis, hasfali tromboembólia, komoly vérzések, hólyagparalízis, mortalitás, hegsérv, lepényleválás, összenövések, petevezetők károsodása, infertilitás, méhen kívüli terhességek, később, nehezebben iduló tejelválasztás, kudarc élmény.:(

Nem cél, hogy féljünk a műtéttől, ami megmenti az életünket vagy a kisbabánk életét, de cél, hogy elkerüljük a műtétet, ami csak a műszeres detektálás hibáiból, hibás mérési eredményekből, túlbiztosításból fakad, vagy abból, hogy a fiatal szakemberek már nem látják, hogy egy-egy extra esetet, hogy kell hüvelyi úton kísérni, de ehelyett megtanulnak biztos kézzel műteni. Ne a császármetszés legyen az egyetlen módja annak, hogy orvos biztonságban tudja a betegét és saját magát!

Amúgy meg azt sose felejtsük el, hogy az anyaságunk minősége nem attól függ, hogy hogyan szültünk, vagy hogy épp hogyan tápláljuk a kisbabánkat!

mother4.jpg

Hogy szép legyen a vége, nézzétek meg ezt a videót a császár utáni bőrkontaktusról és az első mellretapadásról!:)

A bejegyzés trackback címe:

https://szuloveszuletunk.blog.hu/api/trackback/id/tr608177794

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nagyonanyuka 2016.02.18. 08:51:55

A cikkben többször is nagy felkiáltójelek mellett teszik szóvá, hogy az az orvos propagálja a hüvelyi szülést, akinek a kórházában a legtöbb császármetszés történt. Ugyanakkor megemlítik a PIC osztály világszínvonalát. Nem lehetséges, hogy a kettő összefüggésben van egymással? Azokat az anyukákat, akiknél 6-7 hónapra indul be a szülés, oda viszik be vagy oda kérik magukat a Honvéd Kórházba, hogy koraszülött kisbabájuknak a legjobb körülményeket biztosítsák. A kórházban viszont szintén a koraszülött kisbaba érdekeit tartják szem előtt, amikor császárral segítik a világra!

Rébusz 2016.02.18. 10:23:30

Ne a számok döntsék el, hogy egy adott kórházban mennyi legyen a természetes szülés és a császármetszések aránya. Ez megint csak arra jó, hogy megbélyegezze azokat, akik császármetszéssel hozzák világra a babájukat, de ha nem ez, akkor lám ott az utolsó mondat a cikkben, ami megint csak a jól ismert szoptatás témaköre, miszerint aki nem szoptat, az már nem is jó anya... A hogyan szültél és a szoptatsz-e kérdések a mai napig okot adnak arra, hogy az anyukákat megbélyegezzék, lenézzék. Arról nem szólnak, hogy intim tornára, plasztikai beavatkozásra hány fiatal nőnek is van azért szüksége, mert az orvos vagy a szülésznő a végletekig ragaszkodott a hüvelyi szüléshez, mert tartotta magát ahhoz a vélekedéshez, hogy császármetszést csak végszükség esetén. A legrosszabb esetben inkontinenciájuk lesz, operációra szorulnak ezek a nők. Ha egy kórházban bőven a statisztikai átlag fölött végeznek császármetszést, az semmit nem számít, ha az minden egyes alkalommal szakértelemmel mérlegelt döntés eredménye. De hogy a fiatal orvosokba is beleplántálják, hasonlóan az anyukákhoz, hogy a császármetszés az rossz és biztos szövődménnyel jár, azt nagyon károsnak tartom.

_Epikurosz_ 2016.02.18. 13:33:57

Ha valakinek fiatalkorában gerincferdülése volt, és hosszas munka hatására "elmúlt", annak tudnia kell, hogy akármit mond a reumatológus, valójában nem történt gyógyulás, csak jobban néz ki a gerinc. Szülésnél ha nem kap császárt, akkor a gerince alja kifelé fog türemkedni, nem befelé, szép nagy hupli lesz rajta, és természetesen fájni fog. Hány ilyet ismertek? Én kettőt.

Szülővé születünk 2016.02.20. 07:40:09

@nagyonanyuka: Kedves nagyonanyuka, a felkiáltójelek annak szólnak, hogy magában, puszta tényként elrettentően magas szám az 51 %. Nem akartuk azt mondani, hogy ejnye, te csúnya, Honvéd kórház, hanem rést veszünk abban a közös gondolkodásban, amit nők, orvosok, jogvédők, dúlák, érintettek és érdeklődők folytatnak arról, hogy hogyan lehetne ezt a számpt csökkenteni, mert a császármetszés jó dolog, de ennyi császármetszés már biztosan túl sok. Nádor doktor tevékenységét nem szeretnénk összekötni a császármetszéssel, hiszen ő újszülötteket gyógyít, nem kísér szülést. Magában a tény érdekes, hogy mára annyi lett a császármetszés, hogy a naonatológusoknak is el kellett kezdeni avval foglalkozni, hogy mit tehetnek azért, hogy a császármetszéssel született babák se szenvedjék meg azt, amit elveszítenek avval, hogy nem hüvelyi úton születnek. Ilyen pl. a bőr-bőrkontaktus szülés után, amit könnyen megkaphatnak ők is, ha olyan az osztály szemmelmisége, hogy ezt támogatja. Azt is gondoljuk emellett, hogy a Honvéd PIC és a Honvéd szülészet két külön osztály, és nagyon jót tesz a szülészetnek, ha a koraszülött osztály családközpontúságából szivárog át a küszöb alatt. A kisbaba érdekei akár koraszülött, akár egészséges nehezen választható szét az anya érdekeitől és attól, hogy tudományos bizonyítékok alapján kell gyógyítani.

Szülővé születünk 2016.02.20. 07:57:39

@_Epikurosz_: a cikk leginkább arról szólt, hogy milyen jó, ha ő is magkaphatja a kisbabáját császármetszés után, és élvezheti a gyengéd császármetszés minden előnyét a gyerekével és a gyermeke apjával együtt. és emellett arról, hogy akinek nem indokolt a műtét, az szülhessen minél nagyobb eséllyel úgy, hogy elkerülje a felesleges műtétet.